A nyári időszak szezonértékelő sorozatának újabb összegzését a 2002-es korosztályról Tóvaj Kristóf készítette.
Sikeres zánkai edzőtáborozást követően csapatunk – két részre osztva – Bozsik tornákon versenyzett idén, a tornák közti szünetekben edzőmérkőzések és tornaszereplések váltották egymást.
A csapaton belüli játékosmozgás összefoglalása:
Távozók: Albrecht Viktor (REAC), Czájder Dániel (magatartási problémák), Nagy Levente (Siófok).
Érkezők: Oláh Péter (MLTC), Szilvási Zsolt (FTC), Varga Szabolcs (MLTC).
Összességében elmondható, hogy 3 jó képességű játékos távozott idén, közülük ketten családi okok miatt; az érkezők közül Oláh Péter lassan illeszkedett be, de mostanra egyértelműen erősítést jelent, Szilvási Zsoltnak komoly hullámvölgyei voltak tavasszal, Varga Szabolcs pedig még mindig bátortalanabb a kelleténél.
Az edzésmunka jellemzése (részvétel, aktivitás, fegyelem):
Ősszel volt egy mélypontja a csapatnak, amikor nagyon megszaporodtak a kiskamaszos összezördülések a tréningeken és volt több kifejezetten rossz hangulatú edzés veszekedéssel, sírással, „hazazavarással”, de normalizálódott a helyzet, és tavaszra ismét az elfogadható volt a fegyelem (ami ugye mindennek az alapja, anélkül nem lehet érdemi munkát végezni).
Sok hiányzás volt idén is, de ezekről megfelelő jelzést kaptunk, és azért túlsúlyban voltak a nagy létszámú edzések. Az edzésmunka minősége játékosonként váltakozó, van akivel még mindig vívni kell, de a többség dicséretet érdemel.
A kitűzött célok és megvalósítása:
Továbbra is elsősorban a technikai képességek továbbfejlesztése volt a fő cél, különböző játékhelyzetekben különböző megoldási variációk fejben és a lábakban is. Néhány alap taktikai variáció, mozgás begyakorlása.
A játékosok labdaérzéke önmagukhoz képest (és egy-két sokszor szembejövő csapathoz képest is!) szemmel láthatóan jobb lett, sok olyan egyszerű, rengeteget gyakorolt tudnak a fiúk (akár álmukból felkeltve is), amik nemcsak nagyon fejlesztő hatásúak, de a játékban is sokszor visszaköszönnek. Néhány taktikai elemet (pl.: azonos oldalon játszók helycseréje) már egész bátran alkalmazunk.
Az együttes legnagyobb sikerének megjelölése, kifejtése:
Igazán kiugró sikert idén nem ért el a csapat, valami mindig közbecsúszott, talán a miskolci és a pozsonyi bronzérem volt a legszebb élmény.
Legnagyobb kudarc:
A Budakeszi elleni edzőmeccs kilátástalan játéka és a gabersdorfi teljesítményünk.
A jövőre vonatkozó tervek:
Még inkább „tolódni”az egyéni játék felől a csapatjáték felé, természetesen a technikai tudás további csiszolása, és az egyéni vállalkozó kedv megtartása mellett. A tervek szerint a csapat továbbra is két félre osztva fog versenyezni háromnegyed pályás bajnokságban és Bozsik tornákon, az átjárás lehetősége (teljesítmény, hozzáállás alapján!) továbbra is adott.
